Néhány alap adat:
Fajta pontos neve (angolul is):          Shiba Inu
FCI fajtacsoport:                                V. Spitzek és Ősi típusú kutyák
Származási ország:               Japán
Súly + magasság (hím/nőstény):  1-14 kg Hímek 38-41 cm, Nőstények 35-38 cm

 

Shiba Inu története

 

A Shiba Inu Japánból származik, kicsi, erős, dupla szőrű, hegyes fülű kutya, rókaszerű megjelenéssel. Egy kiváló vadászkutya, akinek ősei Japán hegyvidéki régióinak legkeményebb túlélői voltak. Eredetileg szarvas, vaddisznó és apró állatok vadászatára használták, mivel rendkívül mozgékonyak és gyorsak voltak az ember által megközelíthetetlen helyeken. A Shiba Inu nevet először az 1920-as években használták a fajta azonosítására.

 

Az „Inu” kutyát jelent, de a „Shiba” fordítása változó:

·        Jelentheti a Shiba élőhelyén őshonos bozótos növény színét

·        Utalhat magára a bozótos növényre

·        Illetve a Shiba régi fordításban kicsi, tehát jelenthet kicsi kutyát is

 

Így a Shiba Inu-t „bozótkutyának” vagy „kis kutyának” fordítják. A japán őshonos fajták legkisebb tagja.

 

Tragikus módon a második világháború alatti bombázás sok Shiba Inu halálát okozta Japánban. A fajta megőrzése érdekében tenyésztési programokat vezetettek be a Japánban az őshonos kutyák védelmére. Kezdetben háromféle Shiba Inu kutya létezett; San-in, Mino és  Shinso. A háború és a járványok azonban túl sok Shiba Inu-t öltek meg ahhoz, hogy az egyes törzseket külön-külön megőrizzék. Ezért a fajta megőrzése érdekében a japánok mindhárom vonalat együtt tenyésztették, hogy előállítsák a mai Shiba Inu-t.

 

 Az első japán fajtastandard, a Nippo Standard volt (Nihon Ken Hozonkai), ami 1934-ben jelent meg. A japánok nagyon büszkék a Shiba Inura, ezért a fajtát 1936-ban nemzeti kincsnek nyilvánították

 

Forrás: My first shiba inu

Fizikai jellemzők

A Shiba egy nagyon arányos kutya, magasság-hossz aránya hímeknél 10-11, nőstényeknél 10-12. A kanok magassága 38-41cm a szukáké 35-38cm. Testsúlyuk 8-14 kg között mozog.

Szőrzetük kétrétegű: a fedőszőrzet kemény, érdes tapintású, aljszőrzetük puha és sűrű. Rókás szerű arcukat, fülüket és lábaikat rövid, egyenes szőr borítja. Marjukon a védőszőrzet 4-5 cm, farok szőrzetük valamivel hosszabb.

Három elismert szőrszín létezik: vörös, fekete és szezám. Alkalmanként fehér (vagy krémszínű) Shiba is születik, amelyek törzskönyvezhetőek, de nem tenyészthetőek, kiállításokon nem nevezhetőek. Minden Shibának rendelkeznie kell „urajiro”-val, amely fehér vagy krémszínű jelzés a lábakon, a hason, a mellkason, valamint az arc és a farok egy részén.

Faruk jellegzetessége, hogy felkunkorodó ez lehet szimpla vagy dupla kunkor vagy sarló alakban a hátukra hajló.

Temperamentuma, természete

Fontos már itt az elején megjegyeznem, hogy egy Shiba gazdájának lenni nem csak a kutyával való együttélést jelent, hanem egy életformát is.

Sokan úgy tekintenek a Shiba Inura mint egy aranyos, gyengéd plüss mackóra. De a Shiba nem játék. Nagyon élénk kis kutyák, egyedülálló tulajdonságokkal. Mindegyik egyéni személyiség, de vannak olyan sajátosságok, amelyeket a fajtára jellemzőnek tekinthetünk.

 

Mottójuk: Ami az enyém, az az enyém! Ami a tiéd, az az enyém is!”.

 

Aranyos megjelenésük ellenére a Shibák erős vadász ösztöne magyarázhatja függetlenségüket, mozgékonyságukat és éberségüket. Ha valaki egy klasszikus ragaszkodó, játékos kutyát keres, az nagyot fog csalódni. A Shibák nem tartoznak a bújós, hízelgős kutyák közé, nem várják el, hogy állandóan ajnározzák őket. Idegenekkel szemben gyakran bizalmatlanok, más kutyafajtákkal szemben tartózkodóak. Hajlamosak a magányosságra és többnyire csendes kutyák.

 

Azonban függetlenségük ellenére erős kötelékeket alakíthatnak ki gazdáikkal. Sok aspektusból hasonlítanak a macskákra, hiszen rendkívül igényesek és tiszták magukkal szemben és csak akkor követelnek figyelmet, ha jól esik nekik. Ösztönösen kerülik a vizet és a pocsolyákat, nyalogatják, tisztítgatják magukat és egymást és helyből képesek felugrani az asztalra.

 

Az agresszió nem alap tulajdonságuk, de előfordulhat felelőtlen tenyészetből származó és nem megfelelően szocializált Shibák estén.

 

Nagyon előnyös jellemvonásuk, hogy nincs kutya szaguk, éberségüknek köszönhetően nagyon jó jelzőkutyák és csak akkor ugatnak, ha okuk van rá.  Már 5 hetes korúktól szobatiszták. Felnőtt korukra gyakran kert tisztává válnak, tehát dolgukat saját mozgásterületükön belül nem végzik el.

Gyerekekkel való kapcsolatuk gyerek és Shiba függő. Egyes Shibák jól kijönnek a gyerekekkel, mások kevésbé. Főleg a gyerekek hírtelen mozdulatai és sikoltozása okozhat problémát, de ha megtanítjuk a gyerekeket a kutyákkal való helyes viselkedésre, akkor zökkenőmentesé válhat a kapcsolatuk.

Általában nem okoz gondot a más állatokkal való együttélés. Macskákkal is remekül elvannak. Azonban az összeszoktatás akkor lesz sikeres, ha már kis korban megfelelően szocializáljuk őket. Nagyobb kihívást jelenthet az összeszoktatás azoknál a Shibáknál, akikben erősebb a vadászösztön, agresszívak vagy nem rendelkeznek stabil idegrendszerrel. A két utóbbi leginkább nem megfelelő tenyészetből való vásárlás esetén fordulhat elő, ahol nem fordítanak megfelelő figyelmet a szelekcióra a tenyésztés során.

Lakásban és kertes házban is tarthatók, mivel csendesek, tiszták, nincs kutyaszaguk, szeretik a kényelmet és belátható ideig egyedül hagyhatóak, nincs túlzott energia igényük, azonban mindkét esetben napi egy nagyséta, ami minimum 1-1,5 óra kihagyhatatlan. Lakásban való tartás esetén a nagyséta mellett további 2-3 egészségügyi séta javasolt. Azonban agresszív, hiperaktív vagy szeparációs szorongással küzdő egyed tartása nem ajánlott lakásban.

A japánok, természetük meghatározására három szót használnak, amelyekkel egy igazi Shibának rendelkeznie kell. Ezek:

 

·        Kan'i / erős lélek  bátorság és merészség, nyugalommal és mentális erővel kombinálva

·        Ryosei / jó természet  szelíd természet, nem félénk és nem agresszív, hűséges és támogató a gazdájához, mindig független

·        Soboku /  nem lefordítható tiszta szépség és kifinomult elegancia, emlékeztetve primitív eredetére

 

Egyedi jellemzőik közé tartozik a Shiba sikoly, ami egy hangos magas hangú kiáltás, amit nem tetszésük, szorongásuk, félelmük kifejezésére használnak. Megfigyelhető köröm vágáskor illetve orvosi rendelőben.

 

A Shibák akkor is sikoltoznak, amikor boldogok vagy izgatottak, ezt úgynevezett repülő fül és széles mosoly is kísérheti.

 

Ide sorolnám még a séta stopot is, amikor önhatalmúlag eldöntik, hogy ők márpedig egy tappottat sem mennek tovább vagy épp nem arra szeretnének haladni amerre a gazdi gondolja. Ez a döntés általában a legkényelmetlenebb helyzetben képesek meghozni, mint pl. egy gyalogos átkelő közepén.

 

Nagy szabaduló művészek. Szökési hajlandóságuk erős. Képesek egy több méter magas kerítésen is átmászni, ha nekik úgy tartja kedvük, ezért fontos biztonságos körülmények kialakítása. Az ivaros egyedeket ivarzási időben felelőtlenség szabadon engedni, mert ilyenkor erős ösztönük miatt megszűnik a kontroll és még egy engedelmes egyed is behívhatatlanná válik.

 

 

Sport

A Shibák nagyon sokoldalú kutyák – sokkal inkább, mint ahogyan mi az gondolnánk róluk. Intelligenciájukat régóta felismerték, de nem feltétlenül használják ki teljesen. A shibák nagyon jól teljesítenek: rallyban és agilityben, coursingben , flyballban és nyomkövetésben valamit jól használhatóak terápiás kutyaként is. Szóval a Shibák szinte minden kutyasportban megtalálhatóak.

Természetük mindig független és kihívásokkal teli lesz, de ez csak azért van, mert túl okosak. Rendkívül alkalmazkodó és kreatív fajta, aki szereti, ha szellemileg és fizikailag kihívásokkal szembesülhet.

Egészség

Fajtaként a Shiba méltán nevezhető erős, egészséges kutyának, bírja a kinti élet zordságát és élvezik a benti lakás kényelmét. Macskaszerű mozgékonyságuk és rugalmasságuk sérülésállóságot biztosít. Mindezek ellenére a Shibáknak vannak olyan örökletes hibái, amelyeket minden megbízható tenyésztő szűr a tenyészállományában.

·        A patella probléma néha Shibaknál is megjelenik. Laza térdkalácsot okoz, és általában nem elég súlyos ahhoz, hogy káros legyen egy háziállat számára.

·        Csípőízületi diszplázia időnként előfordul, de nem olyan súlyos, mint a nagytestű kutyáknál. Az enyhe diszplázia nem mutat semmilyen káros klinikai hatást, és a kutya normális életet fog folytatni.

·        A tenyésztők a Shiba szemét is megvizsgálják örökletes szemhibák miatt. Ilyen a PRA-prcd

·        Allergiára ez a fajta is hajlamos, amit sok esetben stressz helyzet válthat ki. Előfordulhat az ételre és a külső allergénekre való túlérzékenység egyaránt.

·        Az ivartalanított és az idősebb egyedek hajlamosak lehetnek hízékonyságra, ezért nagy figyelmet kell fordítani a táplálék minőségére és mennyiségére. A már elhízott egyedeknél nem szabad növelni a mozgás mennyiségét, mert az rossz ízületi kopásokhoz vezethet. Előbb megfelelő diétával el kell érni a kívánt testsúlyt, a mozgás intenzitása csak utána növelhető.

Nevelési igény:

Annak ellenére, hogy rendkívül intelligens és nagyszerű megfigyelők, némi kitartásra van szükség a képzésükhöz. A Shibák arról ismertek, hogy erős akaratúak, ami azt jelenti, hogy valamire kényszeríteni őket ritkán sikerül, ez nem csoda, hiszen genetikai vizsgálatok alapján a Shibák állnak legközelebb a farkashoz.

 

Szocializációjuk és tréningjük normális esetben már a tenyészőknél elkezdődik. Erős ősi ösztöneik és primitív mivoltuk miatt az ellés során nincs szükség emberi segítségre, beavatkozásra egészen a kiskutyák 3 hetes koráig. Egy jó tenyésztő hagyja, hogy az anyakutya ösztönösen gondozza kicsinyeit. Azonban 3 hetes kortól elkezdődhet az emberi érintéshez való szoktatás. Azok a kiskutyák, akikkel a tenyésztő megfelelően foglalkozik sokkal nyitottabbak lesznek az emberek irányába, mint elhanyagoltabb társaik. Már a tenyésztőnél megkezdődik a kiskutya hangokhoz, szagokhoz, házirendhez, játékokhoz, nyakörvhöz való szoktatása.

 

Az újdonsült gazdiknak nagyon következetesnek kell lenniük és ki kell alakítani a kiskutya napirendjét, amit lehetőleg pontosan be kell tartani. Etetés, séta, játék idő betartása.

Valamint minél hamarabb el kell kezdeni a szocializációt (póráz, helyek, hangok, más élőlények, emberek) és a tréningezést, kiemelt figyelmet kell fordítva a behívás elsajátítására.

Bár egy igen makacs, öntörvényű fajtáról beszélünk, ami bizonyos esetekben nagyon megnehezíti a képzések gyors sikerét, a Shibák általában jutalomfalattal és játékokkal nagyon jól motiválhatóak. Kellő kitartással és türelemmel, a hebrencs kis ördögökből 1-1,5 éves korukra nyugodtabb, együttműködőbb társsá válhatnak.

 

 

Kozmetikai igénye:

 

A Shiba Inu bundája a fajta egyik legcsodálatosabb ékköve. A Shiba Inu egy dupla szőrzetű kutyafajta. Évente kétszer vedlik általában tavasszal és ősszel.

 

A sűrű aljszőrzet szigetelőként működik és fontos szerepet játszik a kutya hőháztartásának fenntartásához, hiszen a kutyát télen melegen, nyáron hűvösen tartja, ezért a shiba inu szőrét borotválni szigorúan tilos.

A fedő szőrzet, nedvesség és portaszító szerepet tölt be. Ezen kívül segít megvédeni kutyája bőrét a leégéstől és a rovaroktól.

 

Szőrzete nem igényel mindennapi ápolást. Elegendő bizonyos időközönként jó minőségű termékkel megfürdetni, hogy mentesítsük a koszolódástól, baktériumoktól kórokozóktól. Ha a fürdetés gyakori, akkor a sampon mellett balzsamot is érdemes használni.

Nagyon fontos, hogy a Shibákat nem szabad meleg vízzel fürdetni és szárítani, kivéve vedlés idején, mivel a meleg víztől az aljszőrzet azonnal kihullik.

 

Egy rendesen lemozgatott Shibának nincs szüksége körömvágásra sem, hiszen azt elkoptatja, ellenkező esetben a megnövekedett körmöket vágni kell.

 

Kinek ajánlott:

A fent felsorolt jellemzők miatt elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a kihívásokat, úgy érzik, hogy kellő türelemmel és megértéssel tudják kezelni ezt a fajtát megfelelő határozottsággal és következetességgel. Tiszteletben kell tartani függetlenségüket és szabadságvágyukat, ha boldognak akarjuk látni őket. Ez kezdetben elég sok bosszúságot fog okozni, de ha megtaláljuk az arany középutat, akkor kellemes társat kapunk cserébe. Bár nem tartozik a magas energiaszintű kutyák közé, mindenképpen aktív, sportos családoknak, pároknak ajánlanám elsősorban, akik kellő időt és figyelmet tudnak rá fordítani. Ezt a fajtát le kell mozgatni minden nap, nem csak fizikailag, hanem szellemileg is, különben „megbosszulják” azt.

Kérdés szokott lenni, hogy kant vagy nőstényt ajánlok első választásnak.

A nőstények általában zárkózottabbak, nyugodtabbak és tisztábbak, míg a kanok barátságosabbak, aktívabbak és érdeklődőbbek az idegenekkel szemben, de nagyobb rombolást is tudnak rendezni a lakásban, illetve serdülőkorban szinte mindent jelölgetnek.

Első kutyának én talán jobbnak tartom a kant.

Azonban mindenkinek azt ajánlom, hogy ne nem alapján döntsenek, hanem a kiskutya személyise és habitusa legyen a választás alapja, hiszen egy hiperaktív kiskutya nem való akárkinek.