A kisspitz története Angliában
Európában a spitz típusú kutyákat az első kőkorszak vadászataival kapcsolatban azonosították, kb. 6000 évvel, de ha kifejezetten a német spitz eredetét akarjuk megnézni, akkor az ősét, a tőzegspitz-et (canis familiaris palustris) kell megnéznünk. Az Észak Német alföld, amely keleten a Rajnától a Vistuláig terjedt és kiterjedt Dánia legnagyobb részére, egy nagyon mocsaras terület volt. Az itt élő embereknek, cölöpökre kellett a házaikat építeni a mocsár fölött és oda temették el őket, ez a terület mára láppá változott. Az emberek és kutyáik maradványait feltárták ebből a lápos vidékből és úgy gondolják, hogy ezek a kutyák a wolfspitzek előhírnökei lehettek. Figyelemre méltóan jó állapotban voltak a maradványok. Bizonyíték van rá, hogy azok az emberek, akik Bodeni tótól (Németország) a Ladogáig (Leningrádtól keletre) éltek, tartottak ilyen kutyákat, mert ezek a házi kutyák voltak a nem nomád emberek legnagyobb segítségei. Úgy gondolják, hogy kifejezetten tenyésztettek a vadász ösztönre, amely a nomádok kutyáit jellemezték. Bármelyik spitz tulajdonos vitatkozni tudna ezzel, hogy csak részben volt sikeres a tenyésztés, ha csak nem összehasonlítják a beagle vagy afgán fajták jellemzőivel.
Szintén úgy gondolják, hogy a fehér bundájú kutyákat szerették jobban és valószínűleg ezekből tenyésztettek legelőször, mivel a színük miatt a gazdáik meg tudták őket különböztetni a portyázó farkasoktól, amelyek ételt kerestek a faluban sötétedés után. Ez a szín megvédte őket attól, hogy a falubeliek tévedésből megöljék őket.
1871 előtt Németország nem a jelenlegi formájában létezett, kisebb királyságokból, hercegségekből és grófságokból állt, amelyek határai folyamatosan változtak, különösen minél keletebbre utaztak. Nem meglepő, hogy a különböző országok különböző spitzeket alakítottak ki, hogy azok megfeleljenek a saját igényeiknek. Az összes a ’Mistbeller’ általános név alá tartozott, amely szó bájosnak hangzik egy angol fülnek, de lényegében azt jelenti, hogy trágya-dombi ugató. Ezek változatlanul kutyák voltak, amelyek a trágya rakás tetejére álltak és ugattak.
Sokszor szekéren szállították az árut és a legtöbb kocsisnak volt egy ’kocsis’ spitze, amelyik a szekér mellett szaladt vagy a lovak hátán ült és figyelmeztetett, ha idegenek közeledtek az éjszakai pihenő alatt.
Szintén van sok hasonló fajta spitz típus, amely feltűnt a különböző európai földeken. Mind különbözött színben/magasságban, de egy célra használták őket, hogy fontos épületeket vagy hajókat/területeket őrizzenek. A Keeshond jó példa erre, amelyeket nagyon sikeresen használtak Hollandiában a bárkákon.
Angliában a 18. században vált népszerűvé a fajta. Amikor Anna királynő meghalt 1714-ben, 1. James ükunokája került a trónra, aki Hannover választófejedelme is volt, inkább 1. George-ként ismerték, a felesége német volt és az ő leszármazottai szintén német arisztokratákkal kötöttek házasságot, így kapcsolatuk révén sok német látogató érkezett az angol udvarba. Ők magukkal vitték a mai német spitz elődeit, amelyek nagyon divatossá váltak és pomerániaiként ismerték őket, mivel úgy gondolták, hogy egy Pommern nevű helyről származnak. Ezek nem hasonlítottak a mostani pomerániai fajtára, mivel sokkal nagyobb testűek voltak. Később Viktória királynő is a rajongója lett ennek a fajtának. „Kleinspitz”-eket importált, melyeknek a súlya 3-7 font között volt.
Angliában úgy hiszik, hogy a fajta hanyatlása az első világháború kezdete miatt következett be és sok másik német fajtával együtt kegyét vesztette a hazafiasság hulláma alatt, amely végigsöpört az országban ez időben.
A fajta újbóli felbukkanása
Az első német spitz-et, ahogyan ma ismerjük őket Angliában, Averil Cawthera (Lireva) asszony importálta, aki be akarta újra mutatni a fehér pomerániait (nem a német spitz-et!). Sok fehér pomerániait importált Hollandiából, beleértve Tum-Tum van het Vlinderhof of Lireva (Tum-Tum) – ot 1975-ben és ezt Venestien's Mauricia of Lireva (Velvet) követte 1976-ban.
Ezt követően Rosemary Bridman importálta April Folly-t Tordown-ban 1977-ben. Ő egy túlméretezett pomerániai volt, Rosemary remélte, hogy megkapja az Angol Kennel Klub elismerését, mint nagyobb testű pomerániai. Később 1977-ben Rosemary megszerezte Tum-Tum-ot és Velvet-et Averil-től, aki fehér pomerániait tenyésztett. 1979 júliusában Julie Smith és Janet Edmonds (most J. Al-haddad-ként ismerik) Rosemary-vel együtt importáltak egy holland tenyésztésű szukát - Tefanra-Leona's Lady Xabrina (Minty).
A Dovetrees-i Julie és Jannat együttesen regisztrálta őt. Angliában őt nevezték be először Cruft-ra a fajtában. 1981-ben J. Haddad Bécsbe ment és megvásárolta Prinz Schneeflocke von cottas (schani)-t, aki ausztriai tenyésztés volt, de cseh származású és német Kleinspitzeként volt bejegyezve Ausztriában. Időközben a három kutyát (Tum-Tum, Velvet, és Folly) a pomerániai fajtával pároztatták Angliában és egymással is, mivel az Angol Kennel Klub pomerániaiként jegyezte be őket. Ez nagy problémákat okozott.
Elhatározták, hogy alakítanak egy külön klubot, miután a kis pomerániai tenyésztők ellenkeztek a 2 méret miatt és elhatározták, hogy megpróbálják elismertetni a fajtát külön a pomerániaitól és ezt német spitz-nek nevezték el. Arra a kijelentésre, hogy az előbb említett kutyákat regisztrálták Hollandiában, mint Dwerg Keeshonden, amely valójában pomerániai volt, ahogy lefordították és miután megvitatták ezt Angliában, úgy döntöttek, hogy a német spitz-nek 2 mérete lesz, egyiket Klein-nak (kicsi) hívják, a másikat pedig Mittel-nek (közép)nevezték el. Bármilyen utód az első 4 kutyától hozzáadható a német spitz kennelkönyvbe. A kiskutyákat, akiket német spitzként regisztrálnak, de a 4-ből csak 1 kutya van a vonalukban, egy fejlődési regisztrációt kapnak, amíg azok a kiskutyák, amelyeknek 2 van meg a 4-ből mint apa és anya, teljes német spitzként regisztrálhatóak a 2 méret egyikében. A tulajdonos határozza meg, melyik méretben. Ha egyszer regisztrálták, akkor nem lehetett méretek közötti keveredés és egy beleegyezés volt szükséges ahhoz, hogy az újonnan megalakult német spitz klub nem fogad el szín/mintázat visszautasítást ( vagyis minden szín elfogadott, nincs színhiba). A jelenlegi német spitz 2 méretben van jelen Angliában. Egyre népszerűbbek a boldog tulajdonosok, akik magas helyezéseket értek el Crufton és a kiállításokon országszerte, amely azt eredményezte, hogy többet vannak jelen a médiában. Először 1994-ben értünk el Challenge Certificate-t (C.C.'s) a fajtával és 1999 novemberében a klub show először adta ki a CC’s-ét.
Az cikkben szereplő információkért elismerés Ms. Jannat Al-haddad-ot illeti, aki „ The Germanspitz” című könyvet írta és amelyből én is merítettem az információkat. A könyv megvásárolható (angolul), a következő címen:
Mrs. Val Dyer
Waterend cottage,
Hayes End,
Longney,
Gloucester,
GL2 6SW
England
forrás: www.germanspitzworld.co.uk
Fordította: Czeglédi Ildikó, lektorálta: Czifra Edit Angéla
Utószó: ezzel a kis angliai kitérővel, az előző számban megjelent gondolathoz szerettem volna további információt fűzni. Remélem mindenkinek érdekes információkkal szolgált. Czifra Edit