Címlap Érdekességek Állatútlevél és mikrochip

Állatútlevél és mikrochip


2004. október elsejétől kutyát, macskát és vadászgörényt nem engednek be állatútlevél nélkül az Európai Unió (EU) tagállamaiba. Az Európai Unió évek óta készült az egységes állatútlevél bevezetésére, a rendelkezés célja a veszettség terjedésének megakadályozása. Egy új uniós jogszabály bevezette az egységes európai állatútlevél (ún. pet passport) fogalmát és használatát, és megköveteli az állatok állandó jelölését. Mint ismeretes, az Európai Parlament és a Tanács 998/2003 (EK) számú rendeletében az EU egységes, uniós szintű szabályozást fogadott el a kedvtelésből tartott állatok, azon belül nevezetesen a kutyák, macskák és vadászgörények nem kereskedelmi célú szállítására. A rendelet szerint az ilyen állatokkal utazó tulajdonosok a korábbi tagállami szintű és sokszor egymástól eltérő szabályozás helyett a jövőben az egész EU-ban azonos feltételekkel utazhatnak, továbbá EU-n kívüli országokból is azonos feltételekkel léphetnek be vagy térhetnek onnan vissza. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az állatútlevél kiállításával, a hozzá kapcsolódó regisztráció vezetésével a legilletékesebbet, a magánállatorvosok tevékenységét felügyelő Magyar Állatorvosi Kamarát bízta meg. Az útleveleket az állatorvosoktól kérhetik a gazdák, ennek ajánlott ára 3220 Ft (ez magában foglalja az állatútlevél árát, a regisztrációs és adminisztrációs díjat, az egyedi azonosítás és a vizsgálat díját, valamint az ÁFÁ-t is). Mindössze a veszettségtől hivatalosan mentes Nagy-Brittaniába, Írországba, Svédországba és Máltára utazók részére élnek továbbra is szigorúbb, speciális követelmények. Az állatútlevél kiváltja az ezekben az országokban egyébként kötelező hat hónapos karantént, azzal a kitétellel, hogy abban szerepelnie kell egy felhatalmazott laboratórium (ún. akkreditált vizsgálóhely) által az állatból vett vérmintából három hónapnál nem régebben végzett, úgynevezett antitest-teszt megfelelő eredményének, amellyel minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy valóban megkapta a veszettség elleni védőoltást, s az állatban kialakult a betegség elleni védettség. A szabályok szerint, ha az állat nem felel meg az előírásoknak vagy hiányzik az uniós előírások szerinti útlevele, a határőr visszaküldheti az indulási országba, illetőleg a tulajdonos költségén az állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő ideig hivatalos felügyelettel elkülönítheti, azaz karanténba zárathatja. Az állatútlevél kiállításához az állatnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, azaz olvasható tetoválással vagy az állatorvos által a bőr alá ültetett mikrochippel kell rendelkeznie. A határőrnek a tetoválási számot, illetve mikrochipleolvasóval az elektronikus azonosítót kell ellenőriznie. A tetoválást csak 2011. december 31-ig fogadják el, utána a mikrochip lesz a kötelező.
A házi kedvencek általában nem szeretnek utazni. A vasúton, hajón vagy légi úton történő szállításnak szabályai vannak, ehhez alkalmazkodni kell, de az autóútra is célszerű alaposan felkészülni. Nagyobb út előtt ajánlatos megvizsgálni, bírja-e az autózást a kutya, macska vagy a vadászgörény. Vannak higgadt kutyák, amelyek még alszanak is az autóban, de akadnak izgékonyak. Ez utóbbiaknak az indulás előtt érdemes nyugtatót adni. A kutya mindig a hátsó ülésen, esetleg a rakodórészen utazzon. Jó, ha ráccsal vagy hálóval van elválasztva a hátsó rész. A kutyát is le kell kötni valamelyik biztonsági ponthoz. A macska nem szívesen utazik, de ha mégis erre kerül sor, mindig szellős szállító-dobozban a helye, ugyanis az ember által észrevétlen bukkanók miatti függőleges gyorsulásra szélsőségesen reagál. Aki már szállított szabadon macskát kocsiban, tudja, mire képes a zárt térben egy megrémült állat. A kalandvágyó vadászgörény új élményekben bízva szívesen utazik. Helye mindig szellős, de zárt utazókosárban van.
Mostanában szinte naponta láthatjuk a TV-ben vagy olvashatjuk az újságokban, hogy Magyarországon is kötelezővé akarják tenni a kutyák mikrochipes megjelölését. Miért is hasznos a kutyák egyedi megjelölése? Az állatok egyedi azonosításának ősidőktől fogva elsődleges célja a tulajdonlás jelölése volt. Így vitás esetekben (eltulajdonítás, elkóborlás, elvesztés) bizonyítható a hovatartozás. Segíti a megjelölés még az adatok nyilvántartását (könnyebben lehet egyes egészségügyi adatokhoz hozzáférni). Az egyedi tartós megjelölésnek a legfontosabb követelményei:
-ne legyen hamisítható,
-az állat egész életében működjön és egyértelműen leolvasható legyen,
-felhelyezése ne legyen bonyolult, ne járjon az állat adott testrészének jelentős deformálódásával.
A régebben alkalmazott hagyományos módszerek az említett kritériumokat nem tudták teljesíteni. A különféle nyakörvek, nyakörvre helyezett érmék cserélhetők, levehetők (tehát megváltoztathatóak), a tetoválás az életkor előrehaladásával a pigmentált bőrű állatoknál elhalványul, elmosódik, a növekedés során változó testméretek miatt deformálódik, nehezen leolvashatóvá válik. Az említett hátrányok a mikrochipes elektronikus állatazonosító rendszer segítségével kiküszöbölhetőek.
A microchip egy modern eszköz az állatok azonosítására. Nem csak emlősök, hanem egy bizonyos minimális méreten felül minden gerinces állat (tehát halak, kétéltűek, hüllők, madarak is) megjelölésére is használhatjuk. A rendszer egy transzpondert (az állatba behelyezendő jeladó, amely egy antennát és a kódot hordozó mikrochipet tartalmaz, mérete kb. 11 x 2 mm) és egy readert (leolvasót) foglal magában. A leolvasó elektromágneses hullámaival aktiválja a jeladót, amely a kódot sugározza vissza. Az aktiválás kb. 20-50 cm-en belül működik. Ez azért fontos, mert hozzám is sokszor fordulnak állattulajdonosok olyan kéréssel, hogy ültessek be egy jeladót az állatba, amit majd műholdon keresztül lehet követni, így ha pl. kutyájuk elkóborol, akkor méterre pontosan meg lehessen mondani, hogy hol van. Ez a rendszer természetesen még nem működik (gépkocsiknál már igen), mert borzasztóan költséges lenne. A gazdát akkor értesítik, ha megtalálták az elveszett kedvencet és a leolvasóval közelről azonosították az állatot, annak adatai alapján pedig a tulajdonost. A jeladó behelyezése hasonló a vakcinázáshoz, amelyet állatorvos végez. A szövetbarát anyagból készült jeladót megállapodás szerint a bal oldalon a nyak bőre alá kell behelyezni. A behelyezés a higiéniai előírások betartásával gyorsan és fájdalommentesen végrehajtható. A behelyezett jeladó láthatatlan, így semmiféle esztétikai következménye nincs, az állatok jól tolerálják, a szövetekben nem vándorol. A mikrochipes állatazonosító rendszerrel egy számítógépes nyilvántartási rendszer valósítható meg, amelynek részei a központi adatbank, az állatorvos és a tulajdonos. Országonként egy központi adatbank működik, ez tárolja a mikrochiphez tartozó állat és állattartó adatait. A mikrochipes rendszer az Európai Unió országaiban és Magyarországon is a legelterjedtebb állatazonosító rendszer (az egyetlen párhuzamosan felépülő európai és magyar állatazonosító rendszer, napjainkban több millió állatot jelöltek meg ezzel a rendszerrel), ma már több, mint 500 leolvasó működik az országban (pl. határállomásokon, állategészségügyi állomásokon, menhelyeken, állatorvosoknál, stb.). Az Európai Unió országai közül idáig Belgiumban és Luxemburgban kötelező a kutyák microchipes megjelölése, de kötelező ez Spanyolország, Olaszország és Németország egyes tartományaiban is, a legújabban pedig Bécsben vezették be. Olvashattunk arról is, hogy 2 falúban már Magyarországon is kötelezővé tették a mikrochipes megjelölést, ugyanis megnövekedett a kóbor kutyák száma. A központi adatbank útján a rendszer segít megtalálni és azonosítani az elveszett, ellopott állatokat és segít megakadályozni az illegális állatkísérleteket. Magyarországon a központi adatbank az Országos Állategészségügyi Intézetben (OÁI, 1105 Budapest, Tábornok utca 2., 1581 Budapest 146, Pf. 2) működik. Ha egy állatorvos behelyez egy jeladót az állatba, akkor rögtön ezután kitölt egy űrlapot, amelyen szerepelnek a következő adatok: a tulajdonos neve, címe, telefonszáma, rádiótelefon-száma, az állat adatai (faja, fajtája, neme, színe és jegyei, születési ideje, neve, oltásai), a beültető állatorvos adatai, a beültetés ideje, helye és természetesen a vonalkód. Az űrlapból egy példányt rögtön beküld a központi adatbankba (Országos Állategészségügyi Intézet), egyet a tulajdonosnak ad és egyet leiktat magának. Természetesen minden mikrochipnek más és más a vonalkódja, így minden állat egyértelműen azonosítható. Szoktunk még egy vonalkód matricát az állat oltási könyvére és a törzskönyvére is (fajtatiszta állatok esetében) ragasztani. A hazánkban jelenleg forgalomban lévő összes microchip (Indexel, Datamars, Trovan és AEG ID 162) megfelel az ISO minősítésnek. A microchip behelyezésének ajánlott ára 3565 Ft (ez magában foglalja az adminisztrációs díjat, az egyedi azonosítás és a vizsgálat díját, valamint az ÁFÁ-t is), ehhez még hozzáadódik a mikrochip különböző anyagára (ez kb. bruttó 2500-5000 Ft).

Dr. Horváth Dávid
Megjelent a "NORDI" Északikutyás Hírmagazinban

 
Keresés
Hirdetés