BSD
A BSD betegség lefolyása
Két tipikus megjelenési forma létezik. Először is vannak pomerániai kölykök, akik a megszokottól eltérően nem vesztik el 4-6 hónapos korukban bundájukat. Ezek a kölykök általában különösen tömött, vattaszerű bundával rendelkeznek, amit megtartanak egészen 9-14 hónapos korukig, aztán kihullik teljesen, a bőr megvastagszik, és szürkés-feketére színeződik el. Másrészről vannak törpespiccek, amelyeknél a kölyökkorból a felnőttkorba átvezető bundaváltás teljes mértékben megtörténik, a végeredmény egy normális felnőtt bunda lesz. Két-három éves kora körül azonban a hátsó lábain és az oldalán elkezd foltokban kopaszodni, míg végül a testén kihullik a szőre egészen a fejéig és lábáig. A kutya bőre éppen úgy megvastagszik, és feketére színeződik. Egy további jelölése a betegségnek az SHLS (Severe Hairloss Syndrome). Németországban a szőrhullást Alopezie X-szel jelölik.
A bőr azonban nem színeződik minden esetben feketére, vannak kutyák, melyek rózsaszínűek maradnak a bőrszerű minőség mellet. A betegség többségében hímeknél fordul elő, de szukák is szenvednek ettől a problémától. Bár jellemzően kölyökkorban illetve 2-3 évesen ütközik ki, de ismertek olyan esetek is, amelyekben csak igen magas életkorban 10-12 évesen fordult elő. A legtöbb kutyánál a vizsgálatok, beleértve a vérvizsgálatokat is, nem mutatnak eltérést a normálistól, ezért a kutyákat a külsődleges tünetektől eltekintve - egészségesnek kell nyilvánítani. Néhány kutyánál csökkent pajzsmirigyműködést lehet észlelni, bár feltételezik, hogy ez a pomerániaiaknál fajtatipikus, mivel ezen alacsony érték meglehetősen sok kutyánál fordul elő, akik egyébként teljesen egészséges bundával rendelkeznek.
A BSD-ben szenvedő kutyákat szokásos módon legelőször pajzsmirigyhormon tablettával kezelik, (alacsony érték esetén), aztán melatonint kapnak. További eredménytelenség esetén kasztrálják a kutyát. Ez sok esetben segít, mégis a kasztrálás után rövid idővel újra elveszítik bundájukat. Előfordul a beteg kutyáknál az is, hogy úgy hat-hét évesen egyszerre újra nő a bundájuk. A BSD-vel fertőzőtt kutyáknál mindenesetre rövidebb élethosszal kell számolnunk, sokuk hirtelen, 7-8 éves korában már meghal.
E betegség legfőképp a pomerániai, a keeshound, a chihuahua, a szamojéd, az uszkár, a chow chow és szibériai husky fajtákra jellemző és valószínűleg a belső elválasztású mirigyrendszer zavarára vezethető vissza. Pontosabb magyarázatot és annak a hypofízissel, a szteroidokkal, stb. való összefüggéseit leginkább egy arra specializálódott orvos adhat Önöknek.